Minden alkalommal, amikor valaki megnyit egy WordPress oldalt, a szerver lefuttatja a PHP-kódot, lekérdezi az adatbázist, és összerakja a HTML-t. Ha ezt minden látogatónál újra és újra megcsinálja, az lassú és erőforrás-igényes. A gyorsítótár ezt a munkát spórolja meg.
1. Oldal-gyorsítótár (page cache)
A szerver egyszer elkészíti az oldal HTML-jét, elmenti, és a következő látogatóknak már a kész változatot adja. Ez a legnagyobb hatású lépés: egy bemutatkozó oldal válaszideje töredékére csökkenhet.
Webshopnál a kosár, a pénztár és a fiók oldal soha nem kerülhet oldal-gyorsítótárba, különben a vásárlók egymás kosarát láthatnák. A jó beállítás ezeket automatikusan kizárja.
2. Objektum-gyorsítótár (object cache)
Az adatbázis-lekérdezések eredményeit tárolja a memóriában (például Redis segítségével). Akkor különösen hasznos, ha az oldal nagy része nem gyorsítótárazható: webshopoknál, bejelentkezett felhasználóknál, tagsági oldalaknál.
3. CDN (tartalomkézbesítő hálózat)
A képeket, CSS- és JavaScript-fájlokat a világ sok pontján elhelyezett szervereken tárolja, és a látogatóhoz legközelebbiről szolgálja ki. Nemzetközi közönségnél nagy a különbség; főleg hazai közönségnél is hasznos lehet a tehermentesítés és a támadások elleni védelem miatt.
Melyikre van szükséged?
- Bemutatkozó oldal, blog: oldal-gyorsítótár elég, CDN opcionális.
- Webshop: oldal-gyorsítótár okos kizárásokkal + objektum-gyorsítótár.
- Nemzetközi oldal: mindhárom.
Gyakori hibák
- Egyszerre több gyorsítótár-bővítmény fut, amelyek ütköznek egymással.
- Tartalommódosítás után nem ürül a gyorsítótár, így a látogatók régi tartalmat látnak.
- A gyorsítótár elfedi a valódi problémát: egy lassú, túlterhelt oldal első betöltése továbbra is lassú marad.
A gyorsítótár nem csodaszer
Ha a kód nehéz, a gyorsítótár csak a tüneteket enyhíti. A legjobb eredményt a könnyű sablon, a kevés bővítmény és a jól beállított gyorsítótár együtt adja. Erről szól sebesség- és kódoptimalizálási szolgáltatásunk.
